Jiro Ono (nézd meg a Szusi álmok című filmet) felépítette a vállalkozását egy szusi étterem képében. Hosszú évek kemény munkájával elérte azt, hogy nem egy egyszerű, átlagos, hétköznapi éttermet vezet, hanem 3 Michelin csillagosat!
Jiro Ono nemcsak saját magával szemben, hanem dolgozóival szemben is magas követelményeket támaszt. A dolgozói között a két fiával (Yoshikazu Ono és Takashi Ono) sem tett kivételt. A szigornak, a sok tanulásnak az eredményeként fiatalabb fia Takashi Ono már saját éttermet nyitott és ezt vezeti. Fia szerényen úgy nyilatkozik, hogy az általa vezetett étterem nem olyan színvonalas mint az édesapjáé, holott az ő étterme is Michelin csillagot kapott.
Jiro Ono a szusit saját maga a két kezével a mai napig is készíti és felszolgálja a vendégeinek, figyelve a felszolgálásnál arra is, hogy melyik vendége jobb kezes, melyik vendége bal kezes.
Jiro az általa készített szusit a mai napig igyekszik tökéletesíteni, mind elkészítési módjában, mind ízében, mind szervírozás terén. Ez az igénye figyelhető meg abban, hogy dolgozóitól is a japán tojás omlett elkészítését olyan magas szinten várja el, hogy egyik tanítványának csak kb. három hónapnyi (! ennyi nem elírás) napi gyakorlás után ismerte el először, hogy ez az omlettje kezdetnek már jó lesz, ebbe az irányba gyakoroljon tovább.
Jiro Ono kitartása, szorgalma, magas elvárásai meghozták a számára az elismerést az egyik rizsfajta elkészítésénél is. Az az árus, aki ezt a speciális rizsfajtát árulja –bár lennének rá potenciális vevői szállodák és más éttermek személyében– kizárólag Jironak hajlandó eladni, mert szerinte csak Jiro tudja megfelelően elkészíteni. A rizs árus is a minőség mellett foglalt állást azzal, hogy nem adja el a termékét olyannak, aki nem képes a terméke megfelelő elkészítésére. Ugyanis a rossz elkészítéssel nem lesz megfelelő a végeredmény sem és a rizst ténylegesen elfogyasztók nem fogják tudni élvezni a minőséget, illetve nem tudnak különbséget tenni más rizsekhez képest.
Vevőként, azaz vendégként sincs könnyű dolgod, hiszen ha Jiro Ono éttermében kívánsz ebédelni, akkor már hónapokra előre kell asztalt foglalnod, másképp nem is lesz ott szabad helyed. A 20 fogásból álló menüsort a séfek tempójában kell elfogyasztanod és néhány száz dollárnak megfelelő összeget fizetsz, melyért cserébe kb. fél órát lehetsz ott. Egy amerikai vendég mérte az időt és a belépéstől a kilépésig mindösszesen 28 perc telt el. Ezt követően jön másik vendég az asztalfoglalás szerint.
Amit üzletviteli szempontból érdemes kiemelni Jiro Ono vállalkozásából: 1./ Az élethosszig tartó vállalkozást választotta, amely tehát folyamatos jövedelmet termel. 2./ A vállalkozását szigorú elvárások mentén építette, melyeket saját maga is kitartóan és következtesen teljesíti és ezzel példát mutat dolgozóinak. 3./ Dolgozói munkáját elismeri, mert minden bizonnyal tudja, hogy a vállalkozás helyzete és előmentele az ő munkájukon is múlik. 4./ A vállalkozását a minőségre alapozza, amelyet a Michelin csillagok igazoltak és az is, hogy hónapokra előre kell asztalt foglalni. A minőségnek köszönhetően mára 3 étteremből álló étterem lánccal rendelkezik. Vállalkozását idősebb fia fogja tovább vinni. Tehát, az, amit épített, egy újabb generáció megélhetését is biztosítja. 5./ A bevétele folyamatos és tervezhető, ugyanis a hónapokra előre foglalt asztalokkal már lehet pénzügyileg kalkulálni és üzleti tervet készíteni. 6./ Jiro Ono a szusi fejlesztése és tökéletesítése körében a mai napig is keresi azokat a lehetőségeket, hogy miként tud a vevőinek újdonságot nyújtani.
Az együttműködés az állatok világában is megfigyelhető jelenség, melyet érdemes az üzleti életben is alkalmazni. Nézzünk két példát az együttműködésre az állatvilágból, majd tekintsük át milyen tanulságot lehet ebből levonni.
A jórészt Afrika tájain élő méhészborz különleges kapcsolatban áll a mézkalauz madárral, amely kifürkészi a méhek fészkét, majd hívja a méhészborzot. Amikor a borz odaér, felmászik a fészekhez és feltépi. A borz sűrű bundája és vastag bőre megvédi őt a vadméhek fullánkjaitól. A mézkalauz madár ugyanis egyedül nem képes a lépesmézhez hozzáférni és neki nincs olyan védelme a vadméh fullánk ellen, mint a borznak.A borz a megszerzett lépesmézből először elfogyasztja a saját részét, majd a meghagyott részt –a madár munkáját elismerve– átengedi a mézkalauz madárnak. A közös munkát az élelem elosztásával jutalmazzák, mely mindkét faj számára a fennmaradást jelenti.
A holló a szürke farkast segíti télen a következő étkezéshez a zsákmánya fellelésében. A holló letelepszik a kiszemelt zsákmány közelében és károgásával hívja fel a farkasok figyelmét a zsákmány hollétére. A farkasok elejtik a zsákmányt, elfogyasztják a jó részét és hagyják, hogy a holló belakmározzon a maradékból. Ez a közös munka és élelemmegosztás szintén a fennmaradást jelenti mindkét faj számára.
A fenti két példán kívül van még jó néhány hasonló együttműködés, amely az üzleti életben is segítségedre lehet. Mit veszel észre a fenti példákból, a két különböző faj együttműködéséből? Üzletviteli szempontból a következőknek van jelentősége: az azonos területen élő és azonos táplálékot fogyasztó egyedek ahelyett, hogy értelmetlen rivalizálásra fordítanák az erejüket, helyette összedolgozva együtt szerzik meg a zsákmányt és azt elosztják egymás között. Ez üzletviteli nyelven úgy fogalmazható meg, hogy az azonos működési területen hasonló tevékenységet végző cégek, vállalkozók jobban járnak, ha egymás tevékenységét kiegészítve a közös vevőkörüket közösen szolgálják ki. Így például a lakásfelújításához a különböző szakterületeken dolgozó vállalkozók működhetnek együtt, de terméket árusító társulhat másik terméket árusítóhoz vagy szolgálatást nyújtóhoz és két, egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtó vállalkozások is. Az együttműködés (megbízás) megvalósulhat úgy is, hogy a vállalkozásod egyes részfeladatainak elvégzését külső vállalkozóra bízod; például a telefon hívások fogadására és kezelésére modern titkárt bízol meg, a terméked házhoz szállítását már egy működő vállalkozásra bízva kiszervezed.
Tudtad-e, hogy a Brazíliában élő kapucínus majmok csak akkor maradnak életben, ha megtanulják az ott élő diópálma termésének magját feltörni. A mag feltörése speciális ismereteket igényel: előbb kb. egy hetet kell szárítani és azt követően egy nagy lapos kövön a megfelelő méretű, súlyú és formájú kő ráejtésével tudják feltörni és hozzájutni a tápanyagban gazdag és számukra ízletes élelemhez. A napi élelem adag érdekében a magokat raktározniuk kell és azt be is kell osztaniuk. Tehát, az ott élő szabályokat kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy életben maradjanak. Az elsajátítás hosszabb folyamat, akár évekbe is telik, mire a kapucínus majom megleli a megfelelő méretű, súlyú és formájú követ és addig is más eszközökkel gyakorol. E faj egyedei között azonban van megértés, belátási képesség és együttműködés, ugyanis ha egy anya majom a kicsinyének akar magot feltörni és épp nem rendelkezik az ehhez szükséges megfelelő eszközzel, de talál egy másik majmot amelyiknek van megfelelő eszköze, akkor ez utóbbi majom kölcsönadja az eszközt az anya majomnak azért, hogy a kicsit etetni tudja. Az anya majom pedig az adott aktuális étkezést követően azonnal vissza is adja a kölcsön kapott eszközt.
Mit tanulhatunk a fenti esetből az üzlethez és az üzletvitel szempontjából? Az életben maradáshoz a szabályokat ismerned és alkalmaznod kell és megfelelő tapasztalatokra is szert kell tenned -- ez a mi emberi világunkban várhatóan a minimumra lesz elég. Nekünk is raktároznunk kell azaz tartalékot képezni, ezt szintén meg kell tanulni beosztani ahhoz, hogy hosszútávon megmaradjunk. Ez nemcsak az üzleti életben, hanem a magánéletben is hasznos. Ha a minimumnál többre vágysz, akkor nemcsak a szabályokat, hanem az üzletviteli ismereteket is el kell sajátítanod.
Tudtad-e, hogy a meglévő emberi tevékenység miatt úgynevezett fény-szennyezést, zaj-szennyezést is okozunk a szemetelésen felül. A fény-szennyezés a települések túlzott fényárral beborításával jön létre, amely zavarja az állatokat, sőt bizonyos esetekben kifejezetten a halálukhoz vezet. Például a Barbados szigetén élő tengeri teknős a sziget partján a homokba rakja utódait. Az utódok a kikelést követően a holdfény alapján találnak vissza a tengerbe, ahol máris táplálékhoz jutnak. Az éppen világra jött teknősöket azonban a szigeten lévő nagyváros fényárja becsapja és a tenger helyett a város felé mennek. A közeli autó út miatt sok teknős az utakon gázolás miatt leli halálát, kis részük az autó úton található csatorna rácsba csúszik és ott fennakadva, beszorulva éri utol a vég, a kevésbé erős és kitartó teknősök pedig az autó út felé haladva kimerülnek élelem és víz nélkül, ezért pusztulnak el, már életük első napján. A tengeri teknősök kisebb hányada jut csak el a számukra otthont jelentő tengerbe.
A zaj-szennyezés is számos állatfaj számára káros és végső soron a halálát okozza. A denevér a világot az általa kibocsátott ultrahang segítségével érzékeli és ezt használja a párja megtalálására a vele való kommunikációra és a zsákmánya megszerzéséhez is. Az Európában élő Bechstein denevért a város zajai bizony zavarják, esetenként félrevezetik.
A zaj-szennyezés az élő vizekben is problémát jelent, a halakat és más vízi élőlényeket a hajók, a motorcsónakok zaja zavarja szintén a fajtársuk pontos helyének megtalálásában, a vele való kommunikációban és a zsákmány szerzésben. A zsákmány szerzés ha sikertelen, akkor az hosszú távon az egyed éhhalálát jelenti. Ha nincs hal, akkor a táplálék láncban felette álló állat is veszélyeztetett, sőt, mivel mi emberek igen nagy hal fogyasztók lettünk, a mi táplálékunk is fogyóban van.
A zaj-szennyezés ritka esetben lehet egy állat számára segítség, így például Indiában (Mumbai városában) az ott háziasított és a városban a házak mellett szabadon tartott disznókra éjjel a leopárdok vadásznak, sikerrel. A háziasított disznóban kevéssé van meg a menekülési ösztön, ráadásul a város zaja elnyomja a vadászó leopárd közeledésének hangjait. Ugyanakkor az ott élő emberek, főleg a fiatalok, akik sötétedés után az utcákat járják, ők is ki vannak téve a leopárd támadásának.
Tudtad-e, hogy a szemetelés a Csendes-óceánon hatalmas szigetet hozott létre, amely veszélyezteti a vízi világot. A halak élelem után kutatva hol véletlenül hol szándékosan lenyelik a mikroszkopikus műanyag szemetet, amelyet nem tudnak megemészteni. Ha a lenyelt szemét darab nem sima, akár belső sérülést is okoz az állatnak, amely miatt hosszú szenvedés vár rá. Nem elég az, hogy a halakat túlzott mennyiségben halásszuk, hogy az ipari olaj miatt nem kapnak levegőt, még a műanyag szemét is a halálukat okozza. Ez pedig a táplálék-lánc összeomlásához vezethet.
A fenti problémákat a vállalkozók a megfelelő szakirányú tudósok és szakemberek segítségével tudják megoldani, megelőzni. Te -vagy céged- mit teszel azért, hogy gyermekeid, unokáid számára is élhető maradjon Földünk?
Utóirat: Itt jut eszembe Mátyás király és az öregemberről szóló mese, amelyben az öreg fát ültet és az inkognitóban utazó király azzal bántja meg az öreget, hogy ő már úgysem éri meg azt, hogy a fa teremjen. Az öreg erre azt feleli, hogy ha neki nem is, de a gyermekeinek, unokáinak jó lesz az a termés és a király sem tudna termést enni, ha az ő öregapja nem ültetett volna.
